2012. február 4.
3.1. A Meditherm® rendszer elemei
Ismertetjük azokat a komponenseket, amelyek a rendszer szerelése során a többi fűtési-hűtési rendszertől valamilyen szinten eltérő vagy egyedi kivitelezést, alkalmazást tesznek szükségessé.
A szabadalmi mintaoltalom leírása a MEDITHERM® rendszert az osztótól történő kilépéstől a gyűjtőre való csatlakozásig kezeli, védi. Ennek megfelelően a tulajdonosok, illetve a rendszergazda is - az ÉMI vizsgálatnak és forgalombahozatali engedélynek megfelelően - itt húzza meg azt a határvonalat, amelyen belül a termékkomponensek más alkatrész alkalmazásával nem válthatók ki. Esetleges kiváltásukkor a rendszergazda elzárkózik az elől, hogy a rendszert MEDITHERM® rendszernek elfogadja és természetesen nem vállal arra garanciát sem.
A fűtési-hűtési hálózat határvonalig terjedő részében betervezésre, illetve beépítésre kerülő anyagokat úgy kell megválasztani, hogy a rendszer műszaki paramétereinek követelményeit teljesíteni tudják.
3.1.1. A rendszer azon komponensei, amelyek más termékkel nem kiválthatók
A felhasználásra kerülő csöveket és csőidomokat az amerikai DOW cég által gyártott DOWLEX 2344E polietilén oktán kopoliner granulátum alapanyagból (PEOC) a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Kft. (VSZM) az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer szerint gyártja.
A MEDITHERM® rendszer alkatrészeire a beszállító gyártó cégek minőségi bizonyítványt bocsátanak ki, ezért ezekre -garanciavállalási nyilatkozat hiánya esetén- csak a gyártás során vállalt garanciális kötelezettségeket tudja a rendszergazda felvállalni.
3.1.2.1. A MEDITHERM® rendszer kivitelezése során felmerülő azon alkatrészek, amelyek típusát a rendszergazda ajánlja, forgalmazza, de esetleg más helyen történő beszerzésük nem sérti a tulajdonosok jogait:
3.1.2.2. A MEDITHERM® rendszer szerelése során felmerülő ajánlott alkatrészek, amelyek forgalmazását a rendszergazda csak viszonteladóként tudja vállalni, így javasolt a más helyen történő beszerzésük:
A rendszergazda SZIKRA Épületgépészeti Kft. az egységcsomagon kívüli forgalmazás esetén csak listaáron (kedvezmény adása nélkül) szolgál ki MEDITHERM® komponenseket.
3.1.3. A rendszer alkalmazásához szükséges szerszámok:
 1. kép |
 2. kép |
 3. kép |
 4. kép |
 5. kép |
 6. kép |
 7. kép |
 8. kép |
 9. kép |
 10. kép |
 11. kép |
 12. kép |
 13. kép |
 14. kép |
 15. kép |
 16. kép |
 17. kép |
 18. kép |
 19. kép |
 20. kép |
 21. kép |
 22. kép |
3.2. Raktározás, anyagkezelés
A sárga műanyagból készült csöveket, idomokat, rögzítősínt, valamint a kék színű műanyag hálót a szállítás és a raktározás során a direkt UV sugárzástól védeni kell. A tekercsben lévő csövek raktározása csak fektetett állapotban történhet, egymásra maximum 10 tekercs helyezhető el. A PE 20*2 mm-es cső tekercsét a PE 6*1 mm-es cső tekercsére elhelyezve raktározni nem szabad. A szálban lévő csövek raktározásánál ügyelni kell arra, hogy a szálak folyamatos felfekvése bíztosított legyen. Szálas csőrakat magassága a 60 cm-t ne haladja meg. A raktározás és a szállítás során ügyelni kell arra, hogy a műanyag komponenseket mechanikai sérülésektől és szennyeződéstől óvni kell.
3.3. A MEDITHERM® rendszer alkalmazása falra szerelésnél
3.3.1. A rendszer szerelése csak 0°C környezeti hőmérséklet felett történhet. Amennyiben a raktározás ennél alacsonyabb hőmérsékleten történt, úgy a kivitelezés megkezdése előtt meg kell várni, amíg az anyagok hőmérséklete a fenti határértéket eléri.
Előkészített munkaterületnek a tervező által meghatározott hőszigeteltségű (k<0,5 W/m2K), vakolatlan, de már az elektromos és vízszerelés utáni falfelületet tekintjük.
3.3.2. A szerelendő területen, a tervnek megfelelően kicsapózsinórral kijelöljük a rögzítősínek helyét. A csőrögzítősín falra szerelésekor ügyelni kell arra, hogy a rögzítés semminemű mozgást ne engedjen meg. Rögzítősínenként minimum két dűbel alkalmazása ajánlott. (lásd 1. sz. kép) A rögzítősínek párhuzamosan, maximum 50 cm-re haladhatnak egymástól. Nagyobb távolság esetén, a cső hullámosodása miatt indokolatlanul vastag vakolás szükséges. Az alsó csőrögzítősín sor, aljzatbetonban haladó osztó-gyűjtőcső esetén a végleges járószint felett 5-10 cm-re, falhoronyban haladó osztó-gyűjtőcső esetén a végleges járószint felett 15-20 cm-re legyen.
3.3.3. A fűtő-hűtő regiszterek csövének felhasználása előtt a tekercsről a szükséges hosszúságú csőmennyiséget előre le kell vágni és azt csavarodásmentessé kell tenni. A rögzítősínbe való bepattintásnál kerüljük a kemény, éles segédeszközök használatát. A csövek segédeszköz nélkül könnyen bepattinthatók, ha nem a rögzítés teljes felületén, hanem azzal szöget bezáróan kezdjük bepattintani. (lásd 2. sz. kép) A regisztercső szerelését célszerű az osztó-gyűjtőcső tervezett nyomvonalán 15-20 cm-rel túllógatva végezni, hogy a csőbe az e munkafázis és a hegesztés elvégzése közötti időben esetleg belekerülő porszerű szennyeződések csak ezen szakaszon le-gyenek. (lásd 3. sz. fénykép) Az ilyen jellegű szennyeződés elleni védelemnek megfelel a csővégek ideiglenes leragasztása is vagy a következő regiszter továbbrögzítése elvágás nélkül, csőhossz ráhagyásával.
A 6*1 mm-es csőből készült fűtő-hűtő regiszterek hossza egyenként tekintve nem haladhatja meg a 13 m-t. Ennél rövidebb regiszterek is készíthetők, de egy fűtési-hűtési körön belül csak azonos hosszúságú regiszterek szerelhetők! A csövek hosszának könnyebb követhetősége érdekében a tekercsben szállított csövek méterenként jelöltek. Egy 20*2 mm-es csőről ellátott fűtési-hűtési kör maximum 300 m (23 db 13 fm-es vagy például 30 db 10 fm-es) összhosszúságú 6*1 mm-es csőregisztereket láthat el.
A csövek vágására javasoljuk a rendszer vágószerszámainak használatát, mert csak így érhető el a csőfalra közel merőleges, sima, sorja és alakváltozás nélküli vágási felület. Sorjás végű csövek hegesztése tilos. A 6*1 mm-es cső hajlítási sugara hidegen, sablonon minimum 30 mm (5 Dkülső). Az osztásköz sűrítésekor (ha erre szükség van) a fordulásnál tartjuk az előírt hajlítási sugarat és a következő csőrögzítő sínnél lépünk a sűrűbb osztásközre.
3.3.4. A regiszterek elkészítése után a 20*2 mm-es szálas anyagból méretre készítjük az osztó-, illetve gyűjtőcsövet (3 méternél rövidebb esetben vágással, 3 méternél hosszabb esetben karmantyús, hegesztett toldással és vágással).
A polifúziós, 216-220°C-on történő hegesztésnél a szükséges hevítési idő ~5 másodperc, a stabilizálási idő ~4 másodperc a hűlési idő még ~2 perc. Ez idő leteltéig az illesztés fokozottan érzékeny a mozgásból fakadó sérülésekkel szemben.
Hegesztéshez csak a rendszer célszerszáma használható.
3.3.5. A méretre készített osztó- és gyűjtőcsövön sérülésmentesen kijelöljük a regiszterek csatlakozási pontjait. (lásd 3. sz. kép) Ezt követően munkaasztalon, ezen pontokon, a nyeregidom-betét használatával a cső palástjára ráhegesztjük a 6 mm-es karmantyúkat. (lásd 4. sz. kép) Az elágazások ilyen módon történő elkészítésénél ügyelni kell a hosszanti és sugárirányú merőlegesség tartására is. Ezt követően 5,8 mm-es csigafúróval, 30-35 mm-es határolóval, gyors fordulattal, sorjamentesen, a karmantyún keresztül átfúrjuk az osztó-gyűjtőcső falát. Az eset-legesen csőbe hulló sorját ki kell takarítani. Sorjás felületen hegesztést végezni tilos! Az osztó- illetve gyűjtőcső egyik végét jelölés után (lásd 5. sz. kép) hegesztéssel lekupakoljuk (lásd 6. sz. kép), másik végére -szintén a jelölés után- karmantyút (lásd 7. sz. kép), esetleg könyökidomot (lásd 8. sz. kép) hegesztünk. Különös figyelmet igényel a Tichelmann-elv (előremenő-visszatérő vezetékek terv szerinti elhelyezése, kötése) betartása. A köny-nyebben elérhető jó minőség érdekében javasoljuk a 16 mm támhüvely alkalmazását (lásd 9. sz. kép).
3.3.6. Ezután következik az osztó-gyűjtőcső elhelyezése, a regisztercsövek pontos méretre történő visszavágása, majd behegesztése. A 6*1 mm-es cső karmantyúba (elágazásba) hegesztésekor a csőbe feltétlenül elhelyezendő a 4 mm-es rézhüvely. (lásd 10., 11., 12. sz. kép) A túlzott benyomás ellen a hegesztéskor sérülésmentes jelöléssel (5 mm) védekezni kell. Hegesztést megelőzően a csöveket és az összekötő idomokat a szennyeződésektől meg kell tisztítani.
3.3.7. Ezután a tekercsben lévő PE 20*2 mm-es csővéget behegesztjük az osztó-, illetve gyűjtőcső végére már korábban ráhegesztett karmantyúba vagy könyökidomba, a szintosztó-gyűjtőig haladva csőrögzítő dűbelekkel, fix és csúszóbilincsek megfelelő alkalmazásával lazán megfogatjuk, s méretre szabás után menetes idommal csatlakoztatjuk az osztó-gyűjtő csonkjaira. A csövek szintosztó-gyűjtőre való menetes csatlakozását csak az alkalmazott fűtési osztó-gyűjtő rendszer idomaival lehet végrehajtani.
A 20*2 mm-es cső maximális hajlítási sugara hidegen minimum 130 mm, hőlégfúvóval minimum 70 mm, ennél kisebb ívek csak idomok felhegesztésével valósíthatók meg.
A csöveket csavarodásmentessé kell tenni, vágására célszerszámot kell használni, szerelésekor a minimum hőmérsékleteket, hegesztési időket, mechanikus védelmet, tisztítási előírást be kell tartani. Hegesztéshez csak a rendszer célszerszáma használható.
3.3.8. A 20*2 mm-es osztó-gyűjtő csöveket -az idomokkal együtt- a sikeres nyomáspróbát követően minimum 9 mm-es csőhéjszigeteléssel kell ellátni. Ezt követően a korábban lazán hagyott csőrögzítő dűbeleket szoros megfogásúvá kell kialakítani.
3.4. A MEDITHERM® rendszer alkalmazása mennyezetre szerelésnél (eltérések)
A csőrögzítő sín szerelésénél sűrűbb (maximum 40 cm), párhuzamossággal, sínenként három dűbel (vagy csavar) alkalmazásával kell dolgozni a belógás elkerülése céljából. Az induló rögzítősín sor a falsíktól 5-8 cm-re legyen.
Az osztó- és gyűjtőcső falhornyát előre készítsük el. Hűtésre való alkalmasság esetén törekedni kell az osztó- és gyűjtőcsöveknek a mennyezet síkjánál történő elhelyezésére, a csak fűtésre való alkalmasság esetén lehetséges a padlóvonalbeli szerelés is. Ez esetben azonban ugyanúgy figyelembe kell venni, hogy egy regiszter csőhossza a 13 m-t nem haladhatja meg.
Az osztó- és gyűjtőcső mennyezetre történő szerelése esetén célszerű alkalmazni a rendszer hegeszthető PE, vagy a NOOXYPIPE csőhöz alkalmazandó 20 mm-es könyökidomát. A rendszer hűtésre való alkalmazása esetén csak a tervező által meghatározott gyártmányú és kivitelű csőhéjszigetelés használható, a termékre előírt technológiai utasítás betartásával.
3.5. A MEDITHERM® rendszer alkalmazása padlóra szerelésnél (eltérések)
Megfelelő padló rétegvastagság (min. 10 cm) megléte esetén a PE 20*2 mm-es osztó-gyűjtőcső alkalmas hagyományos padlófűtés kivitelezésére. Rögzítéseként elfogadni csak műanyag rögzítőszerkezeteket lehet. E módszer alkalmazása megegyezik a padlófűtések általános szerelési elvárásaival, azt a jelen utasítás külön nem taglalja.
Már kialakult, kész padlószerkezet 3-6 cm-es rétegvastagság megléte esetén lehetőség van a PE vagy a NOOXYPIPE 6*1 mm-es regisztercső padlófűtésként való alkalmazására is. Szerelési eltérése a falon való szereléstől mindössze annyi, hogy a hőszigetelőréteg alkalmazása miatt a csőrögzítő sínek rögzítésére megfelelő hosszúságú dűbel vagy csavar használata szükséges. Ekkor a regisztercső az építész által meghatározott dilatációjú és anyagú rétegbe kerül elhelyezésre, azzal a kiegészítéssel, hogy a rendszer műanyag hálóját abba be kell építeni. A dilatáción történő csőátvezetéseknél a padlófűtéseknél ismert megoldásokat kell alkalmazni.
3.6. A MEDITHERM® rendszer alkalmazása diffúzvédett cső alkalmazásakor (eltérések)
2005. évben sikerült -Európában egyedülállóként- 6 mm külső, 4 mm belső átmérővel az oxigéndiffúziónak ellenálló, három rétegű csövet gyártani. A cső alapanyaga megegyezik a nem védett cső alapanyagával, így a minősége változatlanul kiváló.
Ugyanezen megoldással hozzuk forgalomba a 20 mm külső, 16 mm belső átmérővel rendelkező védett csövet is. A csövek megkülönböztető jelölése: MEDITHERM-NOOXYPIPE® feliratozás.
Az ezzel a csővel szerelt rendszerek azonban hegesztéses eljárással nem megfelelően készíthetők el, ezért a kötéstechnikájuk megváltozott. A kötések elkészítéséhez kizárólag a rendszergazda által forgalomba hozott, a NOOXYPIPE csőhöz megnevezett idomokat lehet használni szerelődobozban. Ezek az idomok tokos csatlakozásúak, a csővezeték végét ütközésig, kézi erővel benyomva használhatóak. A kötés megbontása után ugyan-azon idomot még egyszer használni kötés készítésére tilos!
Természetesen ezek alkalmazása során is különös gondot kell fordítani a pontos csőhosszak leszabására, a tengelyirányra merőleges, sorjamentes, alakváltozás nélküli vágásra. Feszülő csőszakasz a kivitelezés során nem megfelelő!
A csövek kötésének képzésénél minden esetben kötelező használni mind a 4 mm-es, mind a 16 mm-es támhüvelyt.
3.7. A MEDITHERM® rendszer alkalmazása gipszkartonba épített regisztereknél (eltérések)
A rendszergazda 2004. évben kidolgozta, hogy a fűtő-hűtőregiszterek száraz technológia alkalmazása ese-tén is alkalmazhatóak legyenek. Lehetőség van akár a tipusméretű (41,5 cm * 200 cm), akár egyedi méretben meghatározott egy regisztert tartalmazó, előregyártott panelek beépítésére.
A panel hátsó oldalába bemart regiszter hossza 12-13 fm. Ez a regiszterhossz alkalmazkodik a korábban meghatározott paraméterekhez. A panel rendelkezik egy hőtükör réteggel is, ezzel elérve a 12 mm vastag, szabványos gipszkarton vastagságát.
A panel alkalmazása esetén először az előregyártott panel kerül a tartószerkezetre felszerelésre úgy, hogy a panel alatt a szerelés idejéig még szabadon hagyott helyen az osztó-gyűjtőcső szerelése megtörténhessen.
A panel készülhet a PE és a NOOXYPIPE cső alkalmazásával is. A megrendeléskor ezt közölni kell.
Lehetőség van a normál, illetve a páraálló gipszkarton előzetes kiválasztására is. Hűtési panelnek is használt táblát kizárólag a páraálló gipszkartonból szabad szerelni!
3.8. A rendszer nyomáspróbája, töltése
3.8.1. A nyomáspróba
3.8.1.1 A nyomáspróbával a fűtési rendszer tömörségéről győződünk meg a csőhálózat eltakaratlan (hőszigeteletlen, elvakolatlan) állapotában. A nyomáspróbát mindíg hideg vízzel kell elvégezni, de ügyelni kell arra, hogy a víz hőmérséklete nem lehet + 4°C-nél alacsonyabb. A MEDITHERM® rendszer műanyag csöveket és idomokat tartalmaz. A nyomáspróba során tehát figyelembe kell venni a műanyag cső nyomás hatására fellépő tágulását. Számítani kell arra, hogy a műanyag alakváltozása miatt a nyomás a próba során esik. Emiatt az eset-leges gyenge szivárgások nem vehetők észre pusztán a nyomásesésből. Ezért a rendszer nyomáspróbája alatt nagyon fontos a kötések alapos szemrevételezése is. A sikeres nyomáspróba után a fűtési rendszerbe betöltött vizet - a külső hőmérséklettől függetlenül - teljes mértékben le kell ereszteni. A rendszer egyes részein esetlegesen bentmaradó vizet sűrített levegős átfújással el kell távolítani.
A rendszer feltöltését zárt osztó-gyűjtőről végezzük fűtési körönként, egyirányú átöblítéses módszerrel. Az átöblítést addig kell folyamatosan végezni, amíg már több levegőzaj, illetve légbuborék nem észlelhető. A feltöltés folyamán meg kell győződni arról, hogy az éppen töltött fűtési körben lévő minden egyes regiszter átengedi a töltővizet. A regiszterek töltési áteresztésének ellenőrzésére a legegyszerűbb módszer, ha színezzük a töltővizet, például hipermangánnal vagy más színezőanyaggal.
A rendszer feltöltése után végezhetjük el a nyomáspróbát. A próbanyomás értéke legalább 10 bar. Az ajánlott nyomásérték 15 bar. Ezt a próbaterhelést 30 percen belül 10 perces ciklusokban még két alkalommal megismételjük. A harmadik nyomás alá helyezés után a rendszeren hagyjuk a 15 bar mértékű próbanyomást. 4 óra elteltével a nyomás csak a térfogatnövekedésnek megfelelő mértékig változhat. A további 20 óra alatt csak hőmérsékletváltozástól függő nyomásváltozás léphet fel a rendszerben. A fenti tömörségi ellenőrzést nevezzük Főellenőrzésnek.
A Főellenőrzést követően kerül sor az ún. Befejező vizsgálatra. A rendszert 10 bar nyomás alá helyezzük. Ezt legalább 5 percig a rendszeren hagyjuk, majd visszaejtjük a nyomást 1,5 bar értékre. Ezt az értéket is minimum 5 percig tartjuk a rendszeren. A befejező ellenőrzés során a rendszert legalább ötperces időszakokban váltakozva 1,5 és 10 bar nyomás alá kell helyezni min. négy alkalommal. A vizsgálati ciklusok között a csőhálózatnak nyomásmentes állapotban kell lennie. A fentiek elvégzése után a rendszer tömörnek tekinthető. A tömítéseken keresztül fellépő mikroszkopikus vízszivárgás, a légtelenítők működésénél fellépő vízelfolyás hosszabb idő alatt a fűtési rendszerben észrevehető nyomásesést okozhat. Ezt a vízveszteséget utántöltéssel pótolni kell. Az utántöltés időközeinek elfogadható mértéke, ha arra legfeljebb évi két alkalommal -a fűtési idény kezdetén és végén - van szükség.
3.8.1.2. A jelen technológiai utasítás mellékletét képező nyomáspróba jegyzőkönyvet minden kivitelezést követően fel kell venni, a kivitelezést végzőnek. A rendszerre csak abban az esetben érvényes a garanciaviselés, ha ez a nyomáspróba jegyzőkönyv kitöltve, aláírva a rendszertulajdonoshoz beérkezik. A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell kiállítani, amelyet az építtető, illetve annak megbízottja aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvet a szerelést végző szakember is köteles aláírni, valamint azon a MEDITHERM® igazolvány számát feltüntetni.
A SZIKRA Épületgépészeti Kft. a telephelyére személyesen leadott, vagy postai úton eljuttatott eredeti nyomáspróba jegyzőkönyv alapján állítja ki garanciavállalási nyilatkozatát. Fontos az eredeti példány SZIKRA Épületgépészeti Kft-hez (1193 Budapest, Derkovits Gyula u. 53.) történő eljuttatása. A rendszergazdának nem áll módjában fénymásolt vagy faxon eljuttatott jegyzőkönyvek elfogadása! Ennek természetes feltétele, hogy a szerelést az arra jogosult kivitelező az oktatásnak, illetve a jelen technológiai utasításnak megfelelően végezze el.
3.8.2. A rendszer végleges feltöltése
3.8.2.1. A nyomáspróba után lehet a rendszert inhibítoros lágyvízzel véglegesen feltölteni és a csőhálózaton a tervező által megadott üzemi nyomásértéket beállítani. Ekkor a szivattyút célszerű járatni (kilégteleníteni). A rendszert ioncserélt vagy vízkövesedés ellen kezelt (4-9 német keménységi fok), szűrt vízzel kell feltölteni. A fagyásveszélyt figyelembe kell venni. Fagyálló folyadék üzemelésre csak a folyadék szerkezetének folyamatos (3-4 havi mintavétel) ellenőrzése mellett alkalmazható. A feltöltést nyomáspróba pumpával, egyirányú átöblítéses módszerrel, a zárt szintosztó-gyűjtőről kell körönként elvégezni, figyelve arra és ellenőrizve azt, hogy az összes regiszter a feltöltést átengedi. (lásd 13. sz. kép) A feltöltést addig kell végezni, amíg már több levegőzaj nem észlelhető. A regiszterek töltési áteresztésének ellenőrizhetőségére javasolt megoldások: takaratlan állapotban történő fűtés vagy hűtés közbeni hőmérsékletvizsgálat, töltővíz színezése.
3.8.2.2. Szükség esetén a műanyagcsöves rendszereknél alkalmazott inhibítort a feltöltő vízhez kell keverni az előírás szerinti arányban.
3.8.3. A fűtőkörök pontos beazonosíthatóságának érdekében a rendszer elfedése előtt a szintosztó-gyűjtő szelvényeken jelölni kell az arról ellátott helyiségek megnevezését, fűtő-hűtő körök terv szerinti számait (lásd 13. sz. kép).
3.9. A rendszer elfedése
Elvakolni, betonozni, lecsempézni csak sikeres nyomáspróba után szabad, illetve kell a rendszert, az üzemi nyomás tartásával. Ezeket a műveleteket csak fűtés nélkül lehet végezni, és a vakolat, beton kiszáradását követően lehet csak a fűtést megkezdeni, akkor is csak az első felfűtés korlátait betartva (lásd 3.10. pont).
A rendszer elfedése előtt a különböző okokból bekövetkező hőmérsékletváltozások miatt kitágult regiszter-csöveket kihúzással ismét feszessé kell tenni.
A MEDITHERM® rendszer nedves technológiával történő elfedése során alkalmazott anyagokra és technológiákra külön előírásunk nincs. A leggyakrabban használt mész-cement és gipszvakolatok alkalmazhatók. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy alkalmazásuk során az épületszerkezetek mozgásából, illesztésekből vagy nem kellő tapadásból fakadó repedések ne alakuljanak ki. Vakolás, csempézés esetén a durva vakolatba, ágyazóhabarcsba, 20-20 cm-es átfedéssel a nem fűtött-hűtött felületre, egybefüggően a rendszer hálója helyezendő el a fűtőcsövek hőmozgásából adódó repedések elkerülése céljából (lásd 14. sz. kép). A cső külső felületén minimum 2 mm, maximum 10 mm vakolás lehet. Feltétlenül ajánlott a fal és mennyezet vakolása előtt a vízszintes padlóbetonozás elvégzése, az ott lefektetett csövek mechanikai védelme érdekében.
A fűtőcső fölötti fedésre hőszigetelő anyag (pl. hőszigetelő tapéta, lambéria, stb.) alkalmazása kerülendő.
3.10. Első felfűtés
Az első felfűtést megkezdeni csak a vakolóanyag, az ágyazóhabarcs, a gipsz, a beton teljes kötése után, a helyiségek hőmérsékleténél max. 15 K-nel magasabb hőmérsékletű, de legalább 20°C-os fűtővízzel kell végezni. A további 15 K-nel történő hőmérsékletemelés 3 nap után lehetséges. Ha a tervezett üzemi hőmérséklet e fölötti, ezen a hőmérsékleten a rendszer csak a felfűtés megkezdése utáni 7. napon üzemelhet.
3.11. Egyéb előírások
3.11.1 A MEDITHERM® rendszer szerelését csak elkészített terv alapján lehet szakszerűen kivitelezni. A terv hiányára visszavezethető problémák felelőssége a kivitelezőt terheli.
3.11.2. Az elkészült fűtő-hűtő rendszerek biztonsági, illetve szabályzó szerelvényeit a tervező előírása szerint kell beépíteni. A hidraulikai beszabályozó szerelvényeknek a tervező által megadott értékre történő beszabályozása (lásd 15. sz. kép) a gyártó által megadott módon a kivitelező feladata, ezek garanciális igényt nem képezhetnek.
3.11.3. A csövek esetleges sérülését javítani csak úgy lehet, ha a sérült szakaszt kivágjuk és karmantyús hegesztéssel pótoljuk a hiányt. Csak letisztított, száraz felületek hegesztése biztosít tökéletes kötést. A cső sérülése esetén lehetőség van a hegesztés elkerülésére, ha a rendszer NOOXYPIPE idomait használjuk (lásd 17. sz. fénykép). A NOOXYPIPE csövek esetében kizárólag ez a javítási módszer alkalmazható. A javítást követően ismételt kilevegőztető feltöltés és nyomáspróba elvégzése az eltakarás előtt szükséges. A javítás alatt a többi kör legyen kizárva!
3.11.4. A polietilén anyagú, hegeszthető, nem többrétegű MEDITHERM® elosztó és fűtőcsövek, valamint az idomok nem védettek az oxigén diffúzióval szemben, ezért az ebből adódó problémák elkerülése érdekében a tervezés során az alábbiakat kell betartani:
3.11.5. Festeni, tapétázni, egyéb felületkezelést végezni csak fűtési-hűtési üzemelés nélküli felületen szabad.
3.11.6. Az elkészült rendszert a teljes elburkolás előtt kiemelt figyelemmel óvni kell a mechanikus sérülés lehetőségétől. A mechanikus sérülések javításai, illetve az ezekből adódó károk járulékos költségei nem képez-hetik garancia tárgyát.
3.11.7. A jelen technológiai utasításban foglaltak kivitelezői be nem tartása, illetve bizonyítható kivitelezési hiba esetén a Rendszergazda mentesül a garanciális kötelezettsége alól.
3.11.8. Garanciaviselés csak olyan rendszereknél lehetséges, amelyek osztótól gyűjtőig történő szereléséhez kizárólag a MEDITHERM® rendszer sárga színű, felirattal jelölt csöveit és egyéb, a jelen technológiai utasításban felsorolt más termékkel nem kiváltható komponenseit használták.
3.11.9. A jelen Technológiai utasítás figyelembevételével elkészített MEDITHERM® csőrendszer maximum 60°C-os tartós üzemi hőmérsékletre és maximum 5 bar tartós üzemi nyomású közegre megfelelő.
A jelen technológiai utasítás nem teljeskörű, a szerelések során betartandók még
Az általános szereléstől eltérő megoldásokat a SZIKRA Kft-vel egyeztetni kell.
A kivitelezési hiányosságokra visszavezethető problémákért a rendszer garanciaidején belül a kivitelező teljeskörű felelősséggel tartozik.
A jelen Technológiai Utasítás kiadásával érvényüket vesztik a korábban kiadott Technológiai Utasítások.
Budapest, 2008. március 01.
